Gyorsan eltelt ez a négy év. Még három nap és nyakunkon a krikett világbajnokság. Akik régebb óta olvassák a blogot (netán ismernek is személyesen) tudják, hogy nekem a teszt krikett a mániám és azt tartom a legszebbnek és legfontosabbnak a három szakág közül. Az ODI világbajnokság azonban fontos eseménye a krikett körforgásának. Ez az a platform, ahol a csapatok egy behatárolt időintervallum alatt el tudják dönteni, hogy ki a legjobb. Futballban a fontos lokációkon többé-kevésbé ugyanakkor kezdődik a szezon és ugyanakkor ér véget. A krikett egy egész éves sport, a tornák és a párharcok végtelen ciklusából épül fel. Ebből szakít ki hat hetet a világbajnokság. Az ODI vébének 30 éves hagyománya van, ennek köszönhetően már kialakult a presztízse és a legendáriuma. Az ODI világbajnokság az, ami által egy csapat beleírhatja magát a történelemkönyvbe. A győztes csapat kapitánya pedig az életművét koronázza meg egy győzelemmel. A világbajnokság egy hat hetes őrület, ami összehozza a krikettvilágot. Gondolom a legtöbben értetlenül állnak az egész előtt, ezért kiemeltem a lényeges információkat az elkövetkezendő világbajnoksággal kapcsolatban.

Mi ez az ODI?

A bevezetőben többször említettem az ODI kifejezést. Az ODI a “One Day International” rövidítése. Ez a krikett közepesen hosszú (vagy rövid - a nézőpont attól függ, hogy Nemzetközösségen belülről vagy kívülről nézzük a krikettet) verziója. Ahogy a neve is sugallja, egy napig tart. Az egy nap azért nem 24 órát jelent. Hozzávetőlegesen 8 óra alatt megy le egy meccs. Mindkét csapatnak egy játékrész áll rendelkezésére, hogy a lehető legtöbb futást gyűjtsék. Egy játékrész 50 játszmából áll. Egy játszma pedig 6 jó dobásból. A “jó” dobásnak jelentősége van, mert a hibás (széles vagy érvénytelen) dobást meg kell ismételni, és büntető pontot vésnek be a dobó csapatnak, bizonyos esetekben még büntető ütés is jár.

A krikett alapszabályai természetesn érvényesek (ezek elmagyarázására most nem kerítek sort), de van néhány nagyon fontos szabályozás, ami alapjában változtatja meg a játék menetét:

  • egy dobójátékos maximum 10 játszmát dobhat (nem mindegy, hogy a mérkőzés folyamán melyik 10 játszmát kapja a legjobb dobó)
  • a játékrész első 10 játszmája során maximum 2 játékos védekezhet a 30 yardos körön kívül (“emberelőny”), továbbá két mezőnyjátékosnak a 15 yardos körön belül kell elhelyezkednie
  • 5 játszmáról az ütő csapat szabadon rendelkezik, amikor lehívja az emberelőnyt az egyik ütőjátékos, az azt követő 5 játszma során maximum 3 védekező játékos lehet a 30 yardos körön kívül, az “ütőelőnyt” legkésőbb a 36. játszmában le kell hívni
  • a fenti két emberelőnyös szituáción kívüli szakaszokban maximum 4 védekező játékos lehet a 30 yardos vonalon kívül
  • a játékrész elején mindkét térfélről új labdával kell megkezdeni a dobást (tovább marad “új” a labda, ami kedvez a dobóknak)

Nagyon leegyszerűsítve a képletet, világklasszis dobók és mezőnymunka nélkül nem nyerhet senki vébét.

Egy kis vébé történelem

Az ODI egy relative új formátum, a lokális verziója a hatvanas évek óta létezik szervezett formában. Az első világbajnokságot 1975-ben rendezték Angliában. Akkoriban még különösebben nem volt komolyabb presztízse, a játékosok gyakorlatilag azt sem tudták, hogy miről van szó. Az első két kiírást a Karib-szigetek nyerte. Ez tükrözi a korabeli erőviszonyokat. Illetve csak részben, mert Dél-Afrika nem vehetett részt a vébéken egészen 1992-ig. A hetvenes években érdekes lett volna egy Karib-szigetek - Dél-Afrika párharc, de erről majd máskor. Egészen 1992-ig fehérben játszottak vörös labdával. A színes mezeket csak az 1992-es kiírás során vezették be. Ez a krikett kulturtörténetét tekintve fontos mérföldkő.

II. Erzsébet és Fülöp herceg, valamint az első világbajnokság főszereplői

A vébék legeredményesebbje természetesen Ausztrália. Négyszer nyertek eddig (1987, 1999, 2003, 2007), 1999 és 2007 között tripláztak, 1999 és 2011 között egymást követő 34 vébé meccsen maradtak veretlenek. Ezeknek a csúcsoknak a közelébe sem fog érni egyetlen csapat sem. Egy valami azonban nagyon hiányzik az ausztráloknak: a hazai közönség előtt szerzett vébégyőzelem. Kétszer tudott nyerni a Karib-szigetek (1975, 1979) és India (1983, 2011), egyszer Pakisztán (1992) és Sri Lanka (1996). Anglia adós a saját szurkolóinak, talán 2019-ben hazai pályán. Persze legbelül minden angol drukker ausztrál szeretne lenni, csak nem meri bevallani nyilvánosan.

Dél-Afrika 1992 óta minden vébére esélyesként utazik, de valamit mindig elbaltáznak középdöntőben és nem érnek fel a csúcsra. A kisebb csapatoknak nem sok babér termett eddig. Egy-egy fantasztikus győzelem kiszaladt (30 év és 10 torna alatt 13 olyan alkalom volt, hogy nem teszt csapat vert teszt csapatot), az írek Szent Patrik napon verték már Angliát és Pakisztánt is. Illetve Kenya egy jó generációnak, némi csodának és egy izmos körbeverésnek köszönhetően 2003-ban az elődöntőig menetelt.

A helyszín

A vébét Ausztrália és Új-Zéland rendezi közösen, összesen 14 helyszínen. Ausztráliából az alábbi városok kaptak meccseket: Perth, Adelaide, Melbourne, Hobart, Canberra, Sydney, Brisbane. Új-Zélandról pedig az alábbiak: Auckland, Hamilton, Napier, Nelson, Wellington, Christchurch, Dunedin. A döntőt a legendás Melbourne Cricket Groundon (MCG) rendezik majd.

70000 néző az MCG-n

A lebonyolítás

A formáció ugyanaz, mint 2011-ben. Tizennégy csapat vesz részt, a 10 teszt nemzet alanyi jogon szerepel, négyen pedig a selejtezőből csatlakoztak. A selejtező -mint minden, ami krikettel kapcsolatos- kicsit komplikált. A 2011 és 2013 között rendezett “World Cricket League Championship” legjobb két csapata (Írország és Afganisztán) további selejtezés nélkül kijutott. A többi hat csapat csatlakozott a Divízió II-es vébé harmadik és negyedik helyezettjéhez, hozzájuk jött még a Divízió III világbajnokságának első két helyzettje. Ez a 10 csapat a “World Cup Qualifier” tornán mérkőzött meg egymással, és a két legjobb csapattal egészült ki a mezőny (Skócia és az Egyesült Arab Emirátusok).

A 14 csapatot két csoportba sorolták és a legjobb négy jut tovább az egyenes kieséses szakaszba. Ezzel nagyjából ki is ejtették a kicsiket. Egy nem teszt csapatnak a továbbjutshoz kell egy biztos győzelem a nála gyengébb nem teszt csapat ellen, kell egy brusztolós győzelem a leggyengébb teszt csapat ellen és kell egy bravúr egy teszt csapat ellen. Ez kb ugyanaz a szituáció, mint amikor esélylatolgatunk a magyar labdarúgó válogatottal kapcsolatban a vébé selejtezők előtt. Egy top8-as teszt csapatnak pedig elég három jó meccs a vébé címhez.

A-csoport: Anglia, Ausztrália, Sri Lanka, Banglades, Új-Zéland, Afganisztán, Skócia
B-csoport: Dél-Afrika, India, Pakisztán, Karib-szigetek, Zimbabwe, Írország, Egyesült Arab Emirátusok

A nyitó mérkőzést február 14-én Új-Zéland játssza Sri Lankával. Helyi idő szerint 14:30-kor pedig az örök krikettszerelem jegyében Ausztrália mérkőzik meg Angliával. Aki tud jobb programot most szombat reggel 4:30-kor, mint egy Anglia-Ausztrália, szóljon.

A csoportkörben 42 mérkőzést rendeznek és március 15-én fejeződik be. Az egyenes kieséses szakasz március 18-án kezdődik a negyeddöntőkkel. A két elődöntő március 24-én és 26-án lesz, a döntőt pedig március 29-én rendezik.

A következő részben bemutatom a csapatokat és lesz némi esélylatolgatás is. Addig is egy kis visszatekintés a résztvevő legendák szemével:

képek: Getty Images